Már megint a Pápuák avagy hiteles beszámoló a lorem ipsum jelenségről (4)

A nyomtatott példányt átadtam Szakócának, majd egy digitális verziót Hengelhoffernek és vártam a reakciókat. Kiadóra egyáltalán nem gondoltam, mert nem ismerek ebben a körben senkit. Nálunk egyébként is csak 5-6 kiadó foglalkozik valóban könyvkiadással, a többiek gondolom pénzmosással vagy zsaroló levelek írásával töltik az idejüket. 

Már megint a Pápuák avagy hiteles beszámoló a lorem ipsum jelenségről (3)

A történet összekalapálása viszonylag hamar megvolt, néhány hiányzó jelenetet megírtam. Egyáltalán nem tetszett viszont az egész hangulata. Hiába bújtam bele a személyek bőrébe, amikor visszaolvastam a szöveget, akkor valahogy mégsem tűnt az egész elég primitívnek. Nem csak írni akartam a bunkóságról, de meg is akartam jeleníteni. És a fejemben meg is volt az egész, de nagyon nehéz úgy megírni, hogy a részek hitelesen úgy tűnjenek, hogy valóban egy sutyerák írta le. 

Már megint a Pápuák avagy hiteles beszámoló a lorem ipsum jelenségről (2)

Szép lassan elkezdtem írni "Pápua szerelem" munkacímű regényt. Tulajdonképpen a vázlatot bővítgettem és időnként írtam egy jelenetet, ami jónak tűnt. Már fél éve dolgoztam rajta, napi húszperces tempóval, amikor úgy tűnt, hogy megvagyok a nagyjával. Aztán figyelmesen összeillesztettem a fecniket és átolvastam az egészet. Kiderült, hogy újra kell írni, majdnem mindent. Nem a szédületes bonyolultsága miatt, mindössze azért, hogy a jelenetek között legyen némi okozati összefüggés és némi átvezetés. Szerelemről és drámáról lévén szó, azt is egyértelművé kellett tenni, hogy a szereplők halálos komolysággal beszélnek baromságokat. Ez nem könnyű.

Már megint a Pápuák avagy hiteles beszámoló a lorem ipsum jelenségről (1)

Valamikor 2009-ben arra gondoltam, hogy írok végre egy regényt, vagy legalábbis egy testesebb elbeszélést, végső esetben egy novellát, ha végképp zátonyra futok, legalább egy bővített mondatot, hogy befussak végre és meggazdagodjak, mint író.